Introvertáltság és a hozzá tartozó rendellenességek

2016. május 06. 15:49 - introvertaltak

Sokszor igen nehéz meghúzni a határt hogy mi tartozik a személyiségünkhöz és mik a kóros állapotok. A sima introvertált elméletileg egy olyan ember aki tök normális, jól megvan, talán nem is látszik rajta semmi, csak épp jobban szeret egyedül lenni mint társaságban.

A félreértések nagy része abból fakadhat, hogy a legextrovertáltabb ember, nagy stressz vagy valami trauma hatására tud introvertáltként viselkedni. Pl. ha elveszíti egy szerettét, munkáját, ha folyamatosan bántják, ha depressziós, pánikbeteg lesz stb. Ekkor automatikusan nem akar emberek közelébe menni és sokszor eleve félelmet vált ki az, ha kell találkoznia olyan emberekkel akikkel nem akar.

Még az önbizalomhiányt is lehet idesorolni, mivel sok önbizalom hiányos azt vallja, hogy ő belül egy tök normális introvertált, holott ki tudja, ha megnyerné a lottót, megtehetne bármit amit akar, akkor hogy viselkedne.

Én magam introvertáltnak tekintem, mivel tényleg van számos tevékenység az életemben amit egyedül szeretek csinálni. Zavarna az, ha mások akarnának segíteni benne, vagy csak társaságnak jönnének. Ezen úgy érzem nem tudna változtatni sem a sok pénz, sem a sok érzelem.

Mikor betegség és mikor normális?

Gondoljunk csak bele, mi történne, ha Bill Gates azt mondaná, hogy ő introvertált, és világ életében az volt? Valószínűleg introvertált zseninek neveznék, és sok ember lenne aki olyan introvertált akarna lenni mint ő.

Összességében az egyén saját érzékelése és az általánosan elfogadott társadalmi normák határozzák meg azt, hogy mikor kóros és mikor nem az “emberkerülés”.  Tehát ha te jól érzed magad úgy, hogy ki sem mozdulsz egész nap, abban önmagában nincs semmi baj, baj akkor van ha te közben vágysz egy társra és barátokra csak félsz nyitni a világ felé.. Akkor beszélhetünk kóros állapotról, valamilyen fóbiáról.

 mit_jelent_az_introvertaltsag_antiszocialis_agorafobia_szocialis_fobia.jpg

Fóbia félelmet jelent, irtózást bizonyos szituációktól, tárgyaktól akár gondolatoktól is. Szinte mindentől alakulhat ki egy elkerülő viselkedés ami heves légzéssel, szívdobogással, reszketéssel és megannyi kellemetlen tünettel jár, ezt nevezhetjük fóbiának. Az emberkerülésnek sokszor ez az oka.

Vannak természetes fóbiáink pl. a nagy magasságoktól tériszony, vagy a bezárt szűk terektől is lehet normális az enyhe klausztrofóbia.

Az agorafóbia a tömegtől, nyílt terektől való félelmet jelenti, sokszor kapcsolódik a szociális fóbiához.

A szociális fóbia a társas helyzetektől való félelmet jelenti.  Másik emberrel való találkozást, beszélgetést. Függetlenül attól hogy lenne e ártó szándéka az illetőnek. Vannak akik a zavarba jöveteltől félnek, vannak akik az elvörösödéstől.

Hogy mitől alakulnak ki ezek ki, az bonyolult és nagyon sokrétű lehet.

A fóbia önmagában nem káros dolog, és lehet vele élni. Napóleon pl. félt a macskáktól, Alfred Hitchcock a tojásoktól, a pszichológia egyik atyja Sigmund Freud pedig a páfránytól rettegett. Mindnyájan sikeres, a szakmájukban elismert emberek lettek.

Anélkül hogy ismerném őket, szerintem valamit ki lehet jelenteni: ők mind ki tudták kerülni a fóbiájukat a mindennapi életük során.

Egy tárgytól való félelem során, a gyógyulás viszonylag egyszerű és csakis a beteg akarata szabhat neki gátat. Pl. tojásfóbia, először csak vesz egy tojást megfigyeli távolról, elnevezi, felruházza egy kedves személyiséggel, kiszínezheti, később hozzáérthet stb. Egyszerű és legyőzhető, mert valójában a félelme irreális! 1000 és 1000 eset közül sem történhet az meg, hogy rátámad a tojás, vagy megbántja, vagy kigúnyolja. A tojás mindég ugyanúgy ott fog ülni és nem reagál semmit.

A szociális fóbia ezzel szemben sokkal összetettebb. Jó lenne, ha megoldás is csak annyi lenne hogy legyőzzük, de sajnos nem így megy.

Ott nem működik az hogy vegyél egy embert és ha vele jól vagy akkor elmúlik. Sok szociális fóbiásnak van munkahelye, kapcsolata, barátai akikkel jól érzik magukat és nem jönnek elő a tünetek, ennek ellenére más helyzetekben ugyanúgy jelentkeznek a kellemetlenségek.

Meg kell határozni pontosan mi áll e mögött, hogyan alakult ki, mik az okai, számára mi a legjobb gyógyítási módszer stb. Ha valaki pl. tele van kisebbségi komplexusokkal, mivel a szülei ezt nevelték bele, akkor nagyon nehéz úgy nyitnia a világ fele ha folyamatosan jelenleg is sulykolják bele a sok negatív dolgot. Neki a fő célja az elköltözés kell legyen, persze emellett fejlessze magát ahogyan csak tudja.

Vagy másik embernél pedig történt egy trauma kiskorában amire már egyáltalán nem emlékszik, ezt előboncolni is jó sok óra egy pszichológusnál.

Legtöbb esetben a rossz gondolati sémák a felelősek, pl az önvádaskodás, ha sokáig ül otthon akkor azért bírálja magát, ha pedig átsétál a városon és visszér akkor azért szekálja hogy milyen egy szerencsétlen mivel még ez is nagy dolog neki..pedig akkor épp örülni kéne.

Ezeket mind rengeteg odafigyelés és idő amíg felderíti az ember és kigyomlálja.

A megoldásra viszont törekedni kell bármi áron, semmi sem kifogás arra hogy fejlesszük magunkat és próbáljuk legyőzni ezeket a bonyolult kórokat.

 

Ismerkedési Kalauz Introvertált Férfiaknak

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://introvertaltak.blog.hu/api/trackback/id/tr718691766

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Introvertált, extrovertált, félénk, visszahúzódó? Melyik micsoda? 2016.06.09. 13:01:16

   Észrevettem, hogy a köznyelv gyakran keveri ezeket a fogalmakat (Ahogy a gazdasági bevándorlót is hajlamosak összemosni a menekülttel. Az emberek szeretnek egyszerűsíteni.), ezért úgy döntöttem, megpróbálok eligazítást nyújtani a kérdésben. Akkor ke...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rozsomák 2016.06.10. 18:10:53

Kevered a szezon a fazonnal.

Vannak jellem és viselkedési kérdések és vannak betegségek.
Az introvertált az egy jellem, alkat, beállítottság és nem betegség.
Ugyanígy az antiszociális is.

A fóbiában szenvedők viszont abból a szempontból - agora-, klausztro-, madárfóbiások stb. - "beteg"-nek nevezhetőek és kigyógyíthatóak az adott fóbiából.

Sajnos a mai gyógyszeripari és orvosi lobbi bizonyos szempontból azt a nézetet erősíti, hogy - mivel az a beteg, aki nem egészséges - egyre inkább tágítja a betegségnek, mint állapotnak a fogalmát, és azt is betegnek nyilvánítja, aki nem is beteg, csak valamilyen szempontból elüt az átlagtól.
Mert minél több beteg emberre van szüksége, hisz ebből élnek !
Ezért a hozzád hasonlókban is elültetik annak a magvát, hogy - mivel te is valamilyen szempontból elütsz az átlagtól - betegnek érezd magad és a karmaik közé kerüljél. (Gyógyszer, terápia, kezelés, műtét, ápolás, valamelyiket vedd igénybe.)
Pedig nem, nincs rá szükséged.

Elég lenne azt elhinned, hogy mindenki más, így te is, még ha különbözik is a másiktól, de attól még egészséges, hogy máshogy viszonyul az élet egyes dolgaihoz, mint a többség.

Nem kell terápia, nem kell gyógyszer, hogy élni tudjál félelmek és korlátok és gátlások nélkül.
Az, hogy nehezen megy valami, az nem azt jelenti, hogy beteg vagy.
Nem kell gyógyítani.

Most gondolj bele..
Elvileg azt is gyógyítani kéne, aki nem tud magasat ugrani, mert a többiek tudnak. Vagy aki nem szeret táncolni... és még lehetne folytatni.