Mit tegyél, ha bántanak a szülők

2016. szeptember 02. 17:28 - introvertaltak

Vannak az életben bizonyos szerepek. Mint pl anyai, apai, gyerek, ifjú stb. Fontos látni, hogy ezek a szerepek nem társadalmiak, genetikaiak, vagy szóhasználattól függőek, hanem sokkal inkább a tettektől!

Épp ezért lehetnek jobb szülők, akik örökbe fogadnak valakit, és lehetnek rosszabbak a biológiaiak akár.

Milyen feladatai vannak egy ilyen szerepnek?

A szülői szerepnek a legfőbb, a támogatás. A szeretetet sokan nem tudják kimutatni, lehet ők sem tanulták meg otthon, de alapvetően meg kell nyilvánuljon valahol az, hogy támogatják a gyerekeiket. Akár anyagilag, akár szavakkal, tettekkel, védelmezéssel.

Alap esetben, nekik is érdekük kell legyen, hogy sikereket érjen el az utódjuk. Ha ez nem jelenik meg, akkor ott valami gond van. Amiért persze a gyerek is lehet a hibás, de most arról az esetről beszélünk, amikor neki, csak annyi a hibája, hogy a világra jött.

Egy anyától pl. a feltétel nélküli szeretet a “normális”. Vagyis ha a fia, még ha súlyos bűntényt is követ el és ő elítéli, de akkor is szeretni fogja.

Gyerek szerepe pedig, hogy kisebb korában segít amiben tud. Amikor idősebbek a szülők, akkor szinten meghálálja a sok gondoskodást, ami még örömet is jelent neki, mivel olyan jó a kapcsolatuk. Ez lenne a szokványos, ideális eset.

Mi lehet tenni ha a szülők nem viselkednek a szerep szerint?

Ilyenkor semmi ok arra, hogy a gyerek, a szerepe szerint viselkedjen. Sőt, ez árt a legtöbbet. Egy olyan hajó után futni, amit lehet, sosem érhetünk el.

Meg kell beszélni a dolgokat ha lehet. Erre egy jó kommunikációs módszer van a Szavak ablakok vagy falak című könyvben.

Ha nem segít már a beszéd, akkor én azt mondom, az élet rövid, és nem viszonyulhatunk úgy valakihez, hogy ő ezt kihasználja.

A helyzettől függően kell reagálni. Ha semlegesen viszonyul hozzánk, akkor ezt kell viszonozni.

Pszichológusok még azt tanácsolják, hogy ilyenkor ne nevezzük az anyát anyának, vagy apát apának, mert akkor csak olyan érzelmeket társítunk hozzájuk, amiket soha nem fogunk megkapni, és ezzel végső soron magunknak ártunk.

Ha pedig a szülő, ok nélkül bánt, akkor valamilyen formában, ezt kezelni kell! Pláne amikor sok sok órát kell egy kis házban együtt tölteni vele. Az nem megoldás, hogy semmit nem teszünk azért, mert rokoni szálak fűznek hozzá..Ne legyünk annyira jók.

Igenis ha csipkelődik, meg kell tudjuk védeni magunkat. Ha szándékosan olyannal támad, ami nekünk fáj, akkor kell találni választ, ami neki fáj. Barbara Berckhan Verbális önvédelem című könyve is adhat pár ötletet.

Jobb lenne persze, megbeszélni és tisztázni normál hangnemben mindent, de sajnos sok esetben nincs kivel beszélni.

Ha pedig fizikailag bántalmaz ok nélkül, akkor a hatóságokhoz kell fordulni. Van, hogy ők sem tudnak segíteni, ilyenkor a kezünkbe kell venni az ügyet! Mert az életben számos olyan alkalom lesz, amikor meg kell védeni magunkat, és nincs kihez menni, hogy segítsen! Van elég önvédelmi és küzdősport video a youtube-on.

Minden eltűrt fiatalkori bántalmazás, erősen kihatással van a hátralevő életünkre. Ezt helyrehozni pedig, sok esetben iszonyú munka, és anyagi költségek. Ezt bizony mérlegelni kell.

Nem beszélve arról, hogy a szülő nagyrészt, azért viselkedik így, mert nem tisztel. Nem tud tisztelni, ha mindég csak helyeselünk, vagy visszavonulunk. Tehát ha valamilyen úton módon, a tiszteletét kivívjuk, akkor sokkal több esély van, hogy kialakul egyfajta normál kapcsolat, végső soron szeretet, támogatás.

Az önmagában kevés, ha lerakunk valamit az asztalra, eredményeket érünk el. Ez csak akkor segítene, ha alapvetően támogatva tekint ránk, és örül a sikereinknek.

Miután már kivívtuk a tiszteletét, így vagy úgy, és utána érünk el sikereket, akkor akár példaként is felfoghatja. Ez sokkal reálisabb út.

Még valami: ilyenkor, nem jó tanácsot kérni olyanoktól, akik harmonikus családban élnek. Mert általában  nem tudják reálisan felfogni mi történik. Milyen az, amikor valakinek szeretnie kéne, de helyette a legnagyobb ellenségként viselkedik.

 

Szóval ne engedjük meg, senkinek, hogy tiszteletlenül bánjon velünk! Akármilyen rokoni szálak is fűznek hozzá.

 

Ismerkedési Kalauz Introvertált Férfiaknak

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://introvertaltak.blog.hu/api/trackback/id/tr2711669606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása