Sok introvertált él olyan szülői közegben, ami káros hatással van a fejlődésére. Én most róluk fogok beszélni, akiknek harmonikus a kapcsolatuk a szülőkkel, azokra nem vonatkozik ez az írás. Illetve az itt felsorolt tanácsok inkább 18 év felettieknek szólnak.
El kell fogadni, hogy akármilyen is a szülő, őt megváltoztatni vajnyi kevés esély van. Ez nem lehet cél vagy taktika, a cél az elköltözés kell legyen, és hosszútávon erre épüljön minden. Mekkora nehézség magunkat változásra bírni, hát még egy másik személyt, aki nem is akar. Szinte lehetetlen.
Magyarországon nem olyan drágák az ingatlan árak, hogy ezt ne lehessen megtenni. Spanyolba, vagy Monacóban kicsit nehezebb lenne az elköltözés. Ajánlom mindenkinek a Kisértékü ingatlanok hirdetése, max 3.millióig facebook csoportot, illetve a CSOK, pályázatok figyelése, jófogáson be lehet állítani hogy mutassa az aktuális megyében a keresett eladó házakat a kiválasztott ár szerint, használt lakókocsik olcsón stb. Lehetőségek vannak, ha azokat figyeljük. Legyen egy reális terv az elköltözés amiért minden egyes nap tegyél meg valamit.
Hogyan kezeld a konfliktusokat?
Erről sokat lehet beszélni, ez inkább egyedi eset mindenkinél. Sok esetben semmi értelme magyarázkodni nekik, mivel egy más mentalitás, még mindég a pici gyermekének tekintenek és hiába mondasz akármit ugyanúgy látják.
Más esetekben viszont kell részletesen elmondani mit csinálsz, épp ezért, hogy érezzék igyekszel. Ilyen pl. ha munkahelyet keresel, el kell mondani, nem akkor mikor tervezed hogy hurrogjanak, hanem mikor bejártál már sok ajánlatot. Vagy ha el akarsz költözni is jó lehet elmondani, talán még segítenek benne. Te kell eldöntsd, hogy vállalod a konfliktust és az utána járó következményeket, vagy azt mondod nekem ez az egész nem kell, nincs értelme és máshogy akarom.
Szerintem az életben az egyik legrosszabb dolog a ráutaltság. Amikor függsz valakitől, nélküle nem érzed magad életképesnek. Sokszor ezt akarják elhitetni a szülők, de ez nem igaz, egyedül is képes vagy mindenre amire velük, csakis rajtad múlik!
Én azt ajánlom mindenkinek, amennyire csak megteheti, legyen egy saját tere, szoba, valami, ahol nem kell konfrontálódnia a többiekkel. Egy hely ahogy nyugodtan pihenhetsz relaxálhatsz. Hallottam olyanról is, aki szobán kívül egész konyhát, fürdőt rendezett be, mivel volt elég hely a házban. Ez nem jelenti azt hogy kerülni kell őket mindenáron, de van hova menni, ha kerülni akarjuk.
Ha erre sincs lehetőség, akkor próbáljunk elmenni otthonról ameddig a probléma tart, vagy minél többször. Barát, barátnő, ismerős akinél meg lehet húzódni. Itt előnyös teljesen őszintén elmesélni mindent a barát szüleinek, mivel sok szülőnek fontos a látszat, így lehet meghúzzák magukat.
Ismerek valakit aki régen mindég panaszkodott nekem, hogy állandóan felköltik, nem tud aludni a szülei veszekedésétől stb. Aztán egyszer nála voltam és meglepődve tapasztaltam, hogy az ő szobája ajtajából hiányzik az ablak:D Így nem csoda a sok probléma. Te ne legyél ilyen hanyag.
Ha olyan a szülő aki állandóan kritizál panaszkodik, nem jó neki semmi, akkor annyit kell megosztani meg vele amit nagyon muszáj. Sokan hajlamosak elmondani mindent, de ő nem értheti meg a te helyzeted, és gyakran már az is sok fölösleges energiát kíván hogy ezt elmagyarázzuk neki.
Van még egy taktika, ami nem a legjobb, és hosszútávon ha megszokod visszaüthet saját magadra, ez a hazugság. Normál esetben nem ajánlom, de léteznek esetek, amikor megéri elkerülni több napos veszekedéseket akár traumákat, egy olyan mondattal ami nem igaz.. Pl. hol voltál lányom, csak barátnőkkel, ahelyett hogy azt mondod éppen találkoztam a fiúval akit utáltok.
Vannak dolgok amiket nem lehet elkerülni, hogy meglássanak pl egy rövid frizura vagy akár a házban egy változás amit te akarsz, mondjuk a padlásszoba berendezése saját magadnak. Jó taktika lehet a fokozatosság. Hosszú hajat nem vágod egyből rövidre, hanem csak fokozatosan rövidíted és többször mész fodrászhoz. Padlásszobát nem egyből rendezed be, hanem előbb elpakolsz vársz pár hetet, veszel bele tapétát megint pár hét, elmeséled szülőnek milyen jó lenne oda egy ágy pihenni stb. és a végén kész is lesz minden. Ezt a módszert sok esetre lehet alkalmazni.
Mikor segítsünk nekik és mikor nem? Hajlamosak a rossz szülők mindent rábízni a gyerekre pláne ha ők tartják el. Általában a segítés, ha nincs nagy dologról szó jó és hasznos. De ha olyat kér ami az ő személyes dolga és semmi köze a családhoz vagy hozzád, akkor ezt tisztázni kell. Pl vett apád egy kutyát és tőled kéri hogy sétáltasd meg minden este, de te utálod. Itt is mérlegelni kell, ha nem akarod, akkor el kell mondani hogy fater, volt egy személyes döntésed, a családtól függetlenül. Az hogy veszel egy kutyát. Ez a te dolgod! Te vállaltad te felelősséget. Ha nem bírod, szívesen segítek abban hogy eladd, vagy ajándékozd, de én minden este nem fogok foglalkozni azzal, amit egyedül te akarsz. Aztán vagy megérti vagy nem.
