Most olvastam megint újra és tényleg nagyon sok jó gondolatot mond, itt egy kis ízelítő:
„Ahogy az előző kérdésnél is említettem, sajnos manapság alighanem igen, nehezebb boldogulnia. De nem feltétlenül azért, mert vele valamilyen baj van, hanem inkább azért, mert a mai világ a felszínesebb, külsőségesebb dolgokat értékeli. Legalábbis ezek vannak a figyelem középpontjába, és követendő példaként, sikerként feltüntetve. De valójában mi lenne velünk azok nélkül a háttérben dolgozó mérnökök, tudósok, és hasonló munkát végző emberek nélkül, akik pl. megalkotják az egyre újabb és újabb felfedezéseket akár a gyógyszeripar, akár a technika, akár más területein az életünknek? Akik megírják azt a rengeteg szoftvert, amiket a kütyüinkben és a gyárainkban, stb. nap mint nap használunk, és az életünk már nem is működne nélkülük? Ők valószínűleg sokkal nagyobb arányban introvertáltabb orientációjú emberek.”
Ezeket a kérdéseket tettem fel:
- Üdvözlöm! Önnek ugyebár jókora szakmai tapasztalata van, hogyan látja, ezt a Jung típusú, introvertált extrovertált osztályozást? Ön szerint is fel lehet osztani az embereket ezen két csoportra?
- Mennyire van összefüggés az introvertált viselkedés és az önbizalomhiány között? Lehetséges az, hogy valaki, aki egyébként nagyon nyílt, önbizalomhiánnyal küzd, ezért bezárkózik a külvilág elől, és lehetséges ennek az ellentéte, hogy valaki befele forduló típus, de az önbizalma teljesen rendben van és a külvilág őt inkább extrovertáltként ismeri?
- Nehezebb-e boldogulni az életben egy introvertáltnak? A praxisa során gyakrabban találkozik velük?
- Mely mentális betegségek jellemzőek leginkább rájuk?
- Alkalmasak a modern pszichológiai eljárások ezek kezelésére?
- Mit tanácsol azoknak az introvertáltaknak, akikben szociális fóbia alakult ki? Normális ez bizonyos szinten? Lehet-e ezt kezelni “házilag”?
- Mennyire fontosak a barátok az ilyen típusú embereknél? Hasznosak, szükség van egyáltalán rájuk?
- Mit tehetnek azok akik nehezen találnak megfelelő munkát? Illetve a jelenlegi munkahelyükön gondot okoz a túlzott társaság és az erőltetett szociális viselkedés?
- Boldog lehet egy introvertált, ha a partnere épp az ellentéte, extrovertált? Működhet-e hosszútávon? Egyáltalán milyen lehet a képzeletbeli partner egy olyan ember számára, aki eddig egyedül érezte magát a legjobban?
- Lehetséges az, hogy egy introvertált ember kinyíljon és extrovertálttá váljon? Társaság gyűlölőből, társaság szerető legyen?
- Meg lehet esetleg fogalmazni valami formulát, hogyan tekintsenek ők másképp az életre, hogyan tudnának jobban boldogulni a sok extrovertált között? Sok befelé forduló ember éli úgy meg, hogy ők kevesebbek a többi embertársuknál, és hátrányokkal indulnak, mivel kevésbé szociálisak.
- Köszönöm a tartalmas válaszokat! Ha esetleg szeretné önt felkeresni valaki, hogyan érheti el?